Working Woman Interjú #3- Gőgh Brigitta, housekeeping supervisor

A Working Woman interjúsorozatom következő részében ismerkedjetek meg Gőgh Brigittával, aki housekeeping supervisorként dolgozik. Brigi most elmeséli nektek a karrierútját, betekintést enged egy átlagos munkanapjába és megosztja velünk a munkája során felmerülő mindennapi nehézségeket, továbbá azt is, hogy miként küzd meg ezekkel a kihívásokkal. Bónuszként pedig kaphattok néhány jó tanácsot tőle, ha ezen a pályán képzelitek el a jövőtöket. Amennyiben szeretnétek felvenni a kapcsolatot Brigivel, akkor a bejegyzés végén minden elérhetőséget megtaláltok hozzá, keressétek bátran.

1.Hogyan mutatnád be magad 2 percben annak, aki nem ismer?

Gőgh Brigitta vagyok, de a Brigit jobban szeretem. 24 éves múltam, idén januárban végeztem a Budapesti Gazdasági Egyetem , ahol idegenforgalom-szálloda szakirányon tanultam. Közel egy éve dolgozom Housekeeping supervisorként, ami egy nagyon összetett és kihívásokkal teli szakma egy szálloda életében. Szabadidőmben blogolok, de már vagy 15 éve írok. Emellett rendszeresen mozgok, a legjobban a szabadtéri sportokat szeretem, de sok időt töltök a barátaimmal is. Magamat nagyon szociális embernek tartom, aki könnyen barátkozik és emellett az átlagosnál is kommunikatívabb.  Mindig is szerettem volna emberekkel foglalkozni és végül is ez az álmom valóra is vált.

2. Mesélj egy picit a karrieredről. Hogy jutottál el oda, ahol most tartasz?

Ez egy nagyon érdekes történet, az utolsó előtti félévben nálunk az egyetemen kötelező volt egy fél éves szakmai gyakorlat, aminek során betekintést nyerhetünk valamely általunk választott intézmény életébe. Én először egy színházhoz adtam be a jelentkezésem, de ez különböző személyes okokból meghiúsult. Végül egy barátnőm segítségét kértem, aki rögtön egy budapesti szállodát ajánlott, ahol ő végezte a gyakorlatát. Amikor elmentem az interjúra a HR-es rögtön közölte, hogy ő azt gondolja a Housekeeping területe lenne a legjobb választás számomra. Így lettem housekeeping supervisor. Azt hiszem, ez a sors keze volt, de nem lehetek érte elég hálás. Szeretem a munkám. Nagyon összetett munkakör, de pont a kihívásokat és az újdonságokat szeretem benne.

3. Hogyan néz ki egy átlagos munkanapod?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen a munkanap egész másképp néz ki egy nagyobb és egy kisebb szálloda esetében. Én egy 365 szobás szállodába kezdtem, onnan kerültem át egy kisebb 138 szobás helyre, a két hely nem csak méretében , hanem a munkanap alakulásában is különbözött egymástól. De alapvetően ez attól függ, hogy műszakot indítasz vagy zársz. Ha nyitó ember vagy, akkor a kisebb szálloda esetében fél 7 kor indul a munka. Első lépésben az Opera rendszer segítségével megnézem van-e VIP vendég, ezután megnézem, hogy mik az érkező vendégek előre leegyeztett extra igényei ( plusz fürdőköntös, másféle ágynemű, pótágy, vízbekészítés, kávébekészítés stb…), ha ezzel megvagyok megnézem, hogy van-e a olyan szoba, amely valamilyen oknál fogva nem került kiadásra, ezt egy a szállodai szobákat tartalmazó előre kinyomtatott formanyomtatványon jelzem. Ezután foglalkozom csak azzal, hogy aznap melyik szoba utazik és melyik marad, ezek azért fontosak, mert a szobalányok munkalapjának ez az alapja. Utána megnézem ki dolgozik aznap és lehetőleg egységesen kiosztom a lányoknak az aznapi munkalapot, utána átadom nekik az emeleti kulcsokat és, ha kell feltöltöm a tisztitószereket. Míg volt minibár, addig azt ellenőriztem, de mivel ez megszűnt, ezért helyette a napi szobák tisztaságának ellenőrzése kapott sokkal nagyobb hangsúlyt. Közben foglalkozni kell a pótágyakkal és az extra bekészítésekkel, illetve a kész szobákat is ellenőrizni kell, s ha úgy látom igen is vissza kell hívni a szobalányt, hogy javítsa ki a hibát, s csak ezután jelzem a recepció felé, hogy a szoba alkalmas az új vendég fogadására. Ha pedig szükséges én ugyanúgy ágyazom, lepedőt húzok, szemetet szedek. Nap végén elengedem a lányokat, feltöltöm az elfogyasztott vegyszereket és a délutános szobalánnyal való egyeztetés után mehetek csak haza.

4. Mi a legjobb része a munkádnak?

Több ilyen van, de szerintem a legjobb látni a vendégek elégedettségét a szoba kapcsán. Ez mindig boldogsággal tölt el, ez azonban elég ritkán történik meg, hiszen mi keveset találkozunk a vendégekkel, ez inkább a szobalányokra hárul. Ha mindennapi dolgokról kellene beszélnem akkor az a felelősség lenne, hogy a nap, mint nap a te felelősséged Housekeeping supervisorként, hogy olyan munkát adjatok ki a szobalányokkal karöltve, amire büszke tudsz lenni és ezáltal a vendég is elégedett lesz a szolgáltatásokkal. Tehát fontos, hogy egy szoba olyan legyen, amibe te is szívesen érkeznél.

5. Milyen képességek és készségek szükségesek ehhez a munkához?

Türelem, nyugalom, empátia, precizitás és jó kommunikációs készség. Ezek mind fontosak, de talán az empátia a legfontosabb, hiszen nap, mint nap 8-9 órát töltesz emberek között, akiknek különféle ügyes bajos dolgaik vannak, amikhez idővel neked is lesz közöd, lehet, hogy csak annyi, hogy neked mesélik majd el, de hidd el, épp elég lesz az is. Néha nagyon fárasztó ez az egész, de ugyanakkor nagyon hálás munka is.

6. Mit tartasz az eddigi legnagyobb eredményednek?

Pár hónappal ezelőtt az egyik nap jelezték, hogy szülinapos vendég érkezik a szállodába, akinek meglepetés gyanánt külön bekészítést csináltam lufikkal, virágcsokorral, sőt a törülközőket is különböző mintára ( ez esetben elefánt) hajtogattam. Sajnos a vendég már a munkaidőm lejárta után érkezett meg, de másnap a vendég kedvesen megköszönte a recepción  a munkánkat és ez nagyon jól esett. De a legnagyobb eredmény talán, hogy az első hét után bíztak bennem annyira, hogy rám merték hagyni az egész housekeeping irányítását, vagyis rám hárult a szobalányok munkalapjainak elkészítése és a különböző problémák orvosolása is, ami azért nem kevés felelőséggel jár.

7. Milyen nehézségekkel kell szembe nézned a munkád során? Hogyan lendülsz túl rajtuk?

Vannak morcos, mindenbe belekötő vendégek és vannak kötözködő kollégák is. Egyik sem könnyű, hiszen a vendégekkel muszáj mindig kedvesen és tisztelettudóan beszélni, a beosztottjaiddal pedig illdomos türelmesnek és empatikusnak lenni. Általában ez a két nehézség szokott fennállni a leggyakrabban. Kezelni csak is megfelelő kommunikációval, empátiával és türelemmel lehet. Átlendülni  pedig úgy, hogy az ember nem veszi magára bármit is mondanak neki, akkor sem, ha átcsúszik a dolog személyeskedésbe. Tudni kell ezeket megfelelően kezelni. Ez fontos.

8. Mit tanácsolsz azoknak, akik hasonló pályán képzelik el a jövőjüket?

Hogy készüljenek fel életük legnagyobb, de egyben legkeményebb kalandjára is. Az utóbbit azért mondom, mert vannak húzos napok, főleg a szezonba, mikor mindenki fáradt, feszült, ideges és ilyenkor több a konfliktus is. Ezt meg kell tanulni jól kezelni, na , nekem például ebben kell fejlődnöm. A másik, hogy Covid 19 miatt most ez a szektor nehéz helyzetbe került és az amúgy se magas fizetések valószínűleg még alacsonyabbak lesznek, szóval ezt érdemes átgondolni és csak akkor elvállalni egy-egy ilyen munkát, ha biztosak vagy abban, hogy jól bírod a terhelés és a stresszt, na , meg a rád nehezedő nyomást, mind fizikai mind lelki téren.

9. Mivel kapcsolódsz ki, ha nem dolgozol?

Blogolok vagy a barátaimmal járom a várost, leginkább kávézókba, étteremebe szeretünk beülni beszélgetni. Sokat járok színházba is, van néhány ebben a szakmában dolgozó ismerősöm, barátom is, őket szoktam javarészt megnézni, de ha látok valami jó előadást, akkor igazából bármire vevő vagyok. Ezen kívül szeretek a természetbe sétálni vagy biciklizni is.

10. Mit üzennél a 21 éves önmagadnak?

Azt, hogy járt nyitott szemmel és szívvel, hogy ne törjön meg egyetlen csalódás se. Légy bátrabb és nyitotabb. Lehet, hogy naiv leszel és ezt sokan kihasználják, de ebből tanulsz majd. Ami pedig a legfontosabb, bármit elérhetsz, amit szeretnél, ha teszel érte. Te végtelenül nyitott, kommunikatív és szociális ember vagy. Ne akarj más lenni!

VILLÁMKÉRDÉSEK

1. Ha 25 órából állna egy napod, akkor mihez kezdenél a plusz 1 órával? 

Szerintem írnék vagy megnéznék egy részt a kedvenc sorozatomból ( Csak színház és más semmi)

2. Mi szerettél volna lenni kiskorodban?

Először író majd színházi forgatókönyvíró

3. Hol élnél a legszívesebben?

Budapest, de jó lenne egy kis ház Görögországban vagy Olaszországban

Gőgh Brigitta elérhetőségei:

Ha tetszett az interjú, akkor osszátok meg az ismerősietekkel, illetve olvassátok el a Working Woman sorozat előző részeit is. 











Get the Latest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

© 2021 · on Genesis Framework

Copyright© 2021 · TheBProject · Minden jog fenntartva · Log in